Jelentősen változtak az Utalványok áfakezelési szabályai 2019. január 1-jétől
Nemzeti Adó- és Vámhivatal tájékoztatót adott ki az utalványok áfakezelésére vonatkozó, 2019. január 1-jétől hatályba lépő szabályokkal kapcsolatban.
Változott az utalvány fogalma
Az áfatörvény alkalmazásában utalványnak minősül az olyan eszköz, amelyet termékértékesítés, illetve szolgáltatásnyújtás ellenértékeként, illetve részellenértékeként kell elfogadni, és amely esetében magán az eszközön vagy a kapcsolódó dokumentációban – ideértve az eszköz általános szerződési feltételeit is – fel van tüntetve a beszerezhető termékeknek, igénybe vehető szolgáltatásoknak vagy azok lehetséges értékesítőinek, szolgáltatóinak a megnevezése [áfatörvény 259. § 24/A a) pont].
Az utalvány fenti meghatározásának célja, hogy elhatárolja ezeket az eszközöket az általánosan elfogadott fizető eszközöktől, illetve a kizárólag árengedményre jogosító eszközöktől. Így nem minősül utalványnak az olyan elektronikus kártya, amelyre feltöltött pénzzel, egy adott országon belül bármely értékesítőnél, szolgáltatásnyújtónál bármilyen termék, szolgáltatás ellenértéke kiegyenlíthető megkötés nélkül, vagyis amely esetében sem az elfogadóhely, sem a beszerezhető termék, igénybe vehető szolgáltatások köre nem korlátozott.
Nem minősül továbbá az áfaszabályozás értelmében vett utalványnak az sem, ha a vevő a korábbi vásárlására tekintettel kap olyan eszközt, amely őt egy következő vásárlás során jogosítja árengedményre, vagy „ingyen” adott termék, szolgáltatás megszerzésére (például pontgyűjtő kártya, vagyis amikor a korábbi vásárlások után kapott pontok egy következő vásárlás során a megtérítendő ellenértékbe beszámítandóak).
Utalványnak minősül ugyanakkor például a vásárlási utalvány, ajándékutalvány, vagyis az, amikor az adott utalvány ellenében a vevő a meghatározott elfogadóhelyeken adott terméket, szolgáltatást vagy az adott elfogadóhely által kínált bármely terméket, szolgáltatást vásárolhat meg, vehet igénybe.
Az utalvány lehet papír alapú és elektronikus egyaránt. Nem feltétele az utalványnak, hogy azon szerepeljen névérték, azonban az ingyenesen kibocsátott utalványok nem tartoznak az utalványokra vonatkozó szabályozás alá. Tehát például az újságból kivágható utalványra, mellyel valamely termék beszerezhető, szolgáltatás igénybe vehető, nem alkalmazandóak az alábbiakban ismertetett szabályok.
Az utalvány típusai
A szabályozás az utalványokon belül megkülönbözteti az egycélú és a többcélú utalványt. Egycélú utalványnak kell tekinteni az olyan utalványt, amelynek kibocsátásakor ismert az utalvány tárgyát képező termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának teljesítési helye, valamint az adott termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás után fizetendő adó összege [áfatörvény 259. § 24/A b) pont.] Ezzel szemben, maradványelven többcélú utalványnak minősül minden olyan utalvány, mely nem egycélú utalvány [áfatörvény 259. § 24/A c) pont].
A fentiek értelmében ahhoz, hogy az utalvány egycélúnak minősüljön, az utalvány kibocsátásakor szükséges ismerni, hogy konkrétan hol van a teljesítési hely, mekkora az adóalap és az alkalmazandó adómérték azon termékértékesítés(ek) és/vagy szolgáltatásnyújtás(ok) esetében, amelyekre az adott utalvány beváltható. Így például egycélú utalványnak minősül az olyan utalvány, amely belföldön váltható be meghatározott boltban meghatározott értékben bármilyen ruhára, tekintettel arra, hogy ez esetben a kibocsátáskor ismert, hogy a teljesítés helye belföld, az alkalmazandó adómérték a normál kulcs, az adóalap pedig az utalvány értéke és az adómérték alapján kiszámítható.
Ezzel szemben többcélú utalványnak minősül például az olyan utalvány, amikor az utalvány ellenében olyan termékek szerezhetőek be, vagy szolgáltatások vehetők igénybe, amelyek eltérő adómértékkel adóznak (például élelmiszerutalvány), vagy amelynek kibocsátásakor nem ismert a konkrét teljesítési hely [például szálláshely-szolgáltatásra jogosító utalvány, amelyet az adott szállodalánc több eltérő országában lévő szálláshelyén is be lehet váltani – a szállodai szolgáltatás teljesítési helye ugyanis ott van, ahol az ingatlan van (áfatörvény 39. §)].
A száz százalékos előleg és az egycélú utalvány közötti különbség abban ragadható meg,hogy az előleg esetében pontosan beazonosíthatónak kell lennie az ügylet minden elemének (felek, ellenérték, ügylet tárgya), mely megkötött szerződést feltételez. Ehhez képest az utalvány egy kereskedelempolitikai eszköz, mely forgatható, több szereplőn keresztül értékesíthető a láncban, alkalmazása nem két félre korlátozódik.
Az egycélú és többcélú utalványok megkülönböztetésének a rájuk vonatkozó adózási szabályok szempontjából van jelentősége, ugyanis míg egycélú utalvány esetében lényegében az utalvány minden értékesítése az áfa hatálya alá tartozik, addig a többcélú utalvány esetében csak az utalvány beváltása keletkeztet adóztatandó tényállást.
Egycélú utalványok áfakezelése
Az utalványokat azok kibocsátása és beváltása/felhasználása között többször is értékesíthetik. Az utalványok áfakezelése kapcsán szükséges megkülönböztetni egymástól az utalványt kibocsátó és az azt beváltó adóalanyt.
Az utalványt kibocsátó adóalanyt az áfatörvény nem definiálja, de kibocsátó alatt azt az adóalanyt kell érteni, aki (amely) először értékesítette (hozta forgalomba) az utalványt a saját nevében. Az utalványt beváltó adóalany pedig az az adóalany, aki (amely) az utalványt termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékeként, illetve részellenértékeként saját neve alatt elfogadja [áfatörvény 259. § 24/A. e) pont]. Az értékesítési láncban ezen adóalanyokon kívül előfordulhatnak olyan adóalanyok, akik (amelyek) vagy a saját nevükben, vagy más nevében és javára (ügynökként), értékesítik az utalványt.
Az áfatörvény 18/A § (1) bekezdése értelmében az egycélú utalvány saját név alatti minden egyes ellenérték fejében történő átruházását, átengedését az utalvány tárgyát képező termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának kell tekinteni. Vagyis amennyiben egy adóalany a saját nevében értékesít egycélú utalványt, úgy ez az értékesítés adófizetési kötelezettséget keletkeztet.
Az adófizetési kötelezettséget úgy kell megállapítani (teljesítési hely, adóalap, adómérték vonatkozásában), mintha az adóalany, azt a terméket értékesítette, szolgáltatást nyújtotta volna, amelyre az utalvány beváltható.
Az egycélú utalvány más nevében és javára történő átruházása esetében az utalvány tárgyát képező termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást az az adóalany teljesíti, akinek (amelynek) a nevében az utalványt átruházzák. Ebben az esetben az utalvány értékesítése miatti adófizetési kötelezettség annál az adóalanynál áll be, akinek a nevében az értékesítés történik, míg az ügyletben ügynöki minőségében részvevő adóalanyt az ügynöki (közvetítői) szolgáltatása tekintetében terheli adófizetési kötelezettség.
Az áfatörvény 18/A § (2) bekezdése értelmében amennyiben a beváltó az egycélú utalványt kibocsátó adóalany, a beváltáskor az utalvány ellenében teljesített termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás nem minősül adóztatandó ügyletnek. Ez a bekezdés azt a helyzetet rendezi, amikor az egycélú utalványt kibocsátó adóalany egyben ezen utalvány beváltója is, vagyis ő lesz az, aki az utalvány fejében rendelkezésre bocsátja a terméket, nyújtja a szolgáltatást.
Tekintettel arra, hogy ez esetben a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás után az adófizetési kötelezettség már az utalvány kibocsátásakor megtörténik, és adófizetésre az utalványt saját nevében kibocsátó adóalany kötelezett, a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás teljesítésekor nem áll be az utalványt kibocsátónál további adófizetési kötelezettség. Ez azonban csak akkor érvényesül maradéktalanul, ha a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékét a vevő, igénybevevő teljes egészében utalvánnyal téríti meg. Abban az esetben ugyanis, ha az utalvány mellett a vevő, igénybevevő az adott termék ellenértékét részben pénzzel (egyéb fizetőeszközzel) egyenlíti ki, úgy az utalvány beváltója a pénzzel (egyéb fizetőeszközzel) megtérített rész erejéig terméket értékesít, szolgáltatást nyújt a vevő, igénybevevő részére.
Példa
Egy könyvesboltot üzemeltető adóalany papír alapú könyvre beváltható utalványt értékesít 1000 Ft értékben, mely utalvány 1000 Ft értékben váltható be a könyvesboltban. Az utalvány értékesítésekor az adóalanynak adófizetési kötelezettsége keletkezik. A vevő könyvet vásárol a könyvesboltban 3500 Ft áfát is tartalmazó értékben. A 3500 Ft-ból 1000 Ft-ot utalvánnyal, a maradék 2500 Ft-ot készpénzzel egyenlíti ki. Ez esetben úgy kell tekinteni, hogy az adóalany 2500 Ft adóval növelt értéken teljesített termékértékesítést a vevő felé a könyv vásárlásakor.
Amennyiben az adóalany havi bevalló és az utalvány értékesítésére 2019. január hónapban, míg az utalvány beváltására 2019. február hónapban kerül sor, úgy az adóalanynak az utalvány értékesítése után január hónapban, míg a könyv értékesítés tekintetében február hónapban keletkezik adófizetési kötelezettsége 47,6 (1000*0,0476=47,6 Ft), illetve (2500*0,0476) 119 Ft összegben.
Az áfatörvény 18/A § (3) bekezdése értelmében amennyiben a beváltó az egycélú utalvány kibocsátójától eltérő adóalany, a beváltáskor az utalvány ellenében teljesített termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás nem minősül adóztatandó ügyletnek, azonban úgy kell tekinteni, hogy a beváltó – olyan érték fejében, amelyen az utalványt ellenértékként vagy részellenértékként elfogadja – az utalvány tárgyát képező termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást teljesít az utalványt kibocsátónak.
Az áfatörvény 18/A § (3) bekezdése azt az esetet takarja, amikor az utalvány kibocsátója és beváltója egymástól eltérő adóalany. Ebben az esetben úgy kell tekinteni, hogy az utalvány beváltója annak beváltásakor a terméket, szolgáltatást nem a vevő részére értékesíti, hanem az utalvány kibocsátója részére. Áfa szempontból ugyanis ezzel biztosítható, hogy adott termék, szolgáltatás mindenképpen adózzon, és ne lépjen fel kettős adóztatás sem.
E tekintetben is rendelkezik az áfatörvény arról az esetről, ha a termék, szolgáltatás ellenértékét a vevő csak részben téríti meg utalvánnyal. Ez utóbbi esetben – vagyis amikor az ellenértéket csak részben térítik meg utalvánnyal –, az utalvány beváltója két ügyletet teljesít: az egyiket az utalvány kibocsátója, a másikat pedig a vevő részére. Az utalvány kibocsátója felé teljesített ügylet adóval növelt ellenértéke az, amit a kibocsátótól kap (kapnia kell), a vevő részére teljesített ügyleté pedig amit a vevőtől kap (kapnia kell) – írja a nav.gov.hu.
A teljes tájékoztatót itt találja.
Forrás: adozona.hu
Online számla-adatszolgáltatás
Nagyon nehéz helyzetben vannak a vállalkozások, hiszen csak január 17-én jelentek meg az online számla-adatszolgáltatásra vonatkozó újabb jogszabálytervezetek és a programozáshoz szükséges technikai paraméterek, így eddig önhibájukon kívül nem tudták elkezdeni a munkát. Ezért – a legtöbb reformhoz hasonlóan – most is rohamtempóban kell programozni, de tovább halogatni semmiképpen sem szabad – figyelmeztet Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner vezető adótanácsadója. Még így is sok gyakorlati kérdésre kell majd számítani a bevezetés utáni időkben.
Kevesebb, mint fél év felkészülési idő maradt az online számla-adatszolgáltatás bevezetésére. A hatóság minden hibáért a kibocsátó adózót fogja felelőssé tenni, még ha a szoftverfejlesztő vagy a számlázással megbízott alvállalkozó okozta is a mulasztást.
A felkészülés pedig nemcsak a számlázó szoftverfejlesztő cégeket érinti – figyelmeztet Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner vezető adótanácsadója – hanem minden vállalkozást. Legsúlyosabban talán azokat, melyek saját számlázási, ügyviteli rendszert használnak. Ők jellemzően nagyobb, sokszor nemzetközi hátterű vállalatcsoportok. Ha valaki csúszik a rendszer elindításával, vagy nem megfelelően küldi át az adatokat, akár 1 millió forintos bírságot kockáztat, a számla befogadója pedig elveszítheti áfalevonási jogát.
A jelenlegi tervek szerint 2018. július 1-jétől azokat a számlákat, amelyek adóalanyok közötti, belföldi áfás ügyletekről szólnak, valamint amelyekben az áthárított áfa összege eléri vagy meghaladja a 100 ezer forintot, tételesen és valós időben be kell majd jelenteni az adóhatóságnak a számlázó programok és az adóhatóság rendszere közötti gép-gép kapcsolat segítségével, manuális beavatkozás nélkül.
Adatszolgáltatásra kötelezettek azok a külföldi vállalkozások is, amelyek Magyarországon regisztráltak az áfában. Azoknak, akik csak adómentes vagy áfakörön kívüli tevékenységet végeznek, vagy egyetlen számlájuk sem éri el az áfahatárértéket, nem kell lecserélniük számlázó rendszerüket. Azonban az adatszolgáltatás az első jelentendő számlától már náluk is belép majd.
A kizárólag online pénztárgépet használóknak sincs teendőjük. Azonban a nyomtatvány használatával kiállított, azaz a „kézi számlák” nem maradnak ki az adatszolgáltatásból. Esetükben a 100-500 ezer forint közötti áfatartalmú számlákról 5 munkanapon belül, az 500 ezer forint felettiekről pedig 1 munkanapon belül kell jelentést küldeni.
A cikk folytatódik.
A teljes cikk itt található.
2018.01.22
Forrás: adozona.hu
Nőtt a megbízható adózók száma
A tavalyi év végéhez képest húszezerrel több vállalkozás büszkélkedhet azzal, hogy megbízható minősítést kapott a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól. A cégjegyzékbe bejegyzett, valamint az áfa-regisztrált adózókat érintő minősítési rendszer idei változásai mind a megbízható, mind a kockázatos adózói körre hatással volt.
A NAV az évek óta törvényesen működő gazdálkodókat előnyben részesítő, a szabályszegőkre pedig nagyobb figyelmet fordító adózói minősítés rendszerében 2017. I. negyedévére 540.468 adózót vizsgált meg. A minősítés eredményeként 210.587 vállalkozás – a minősítettek 39%-a – mondhatja el magáról, hogy megfelelt a megbízhatóság valamennyi feltételének. Ezek a feltételek idén januártól egy újjal egészültek ki – a vállalkozás tárgyévre vonatkozó adóteljesítményének pozitívnak kell lennie –, mely kizárja, hogy az úgynevezett „alvó cégek” pozitív minősítést kapjanak. Változás, hogy már nem csak a mulasztási bírság, hanem a jövedéki bírság adóteljesítményhez viszonyított arányát is vizsgálnia kell a NAV-nak. Ugyanakkor azt 5 év helyett 4 évre visszamenőlegesen figyeli, hogy a vállalkozással szemben volt-e végrehajtási eljárás.
A megbízható minősítést elnyerő gazdálkodóknak bizonyos mulasztásoknál nem kell bírságot fizetniük, máskor csak az általános bírság felével kell számolniuk. Emellett ellenőrzésük maximum 180 napig tarthat, és évente egyszer automatikus fizetési könnyítési lehetőséget kapnak. További előny, hogy a visszaigényelt általános forgalmi adót a megbízható nyilvánosan működő részvénytársaságnak 30 napon belül, más megbízható adózónak – meghatározott esetben – 45 napon belül utalja ki a NAV.
A kockázatos adózókra vonatkozó feltételek is kiegészültek. Már az is kockázatosnak minősül, akinek székhelye székhelyszolgáltatóhoz van bejegyezve, és adóigazgatási eljárás akadályozása miatt a NAV – a tárgyévben vagy az azt megelőző három évben – jogerősen mulasztási bírságot szabott ki rá. Ezt a feltételt azonban csak a 2017. január 1-jét követő akadályoztatásoknál kell figyelembe vennie az állami adó- és vámhivatalnak.
Az idén több kockázatos minősítést – számszerűen 36.467-et – azért kellett „kiosztania” a NAV-nak, mert az érintett vállalkozás be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztatott.
2017.06.15.
Forrás: nav.gov.hu
2017. január 1-től 5 százalékos adókulccsal adózik a baromfihús, a friss vagy hűtött madártojás, a friss tej, továbbá 18 százalékos adókulcs vonatkozik az SZJ 55.30.1 alá tartozó étkezőhelyi vendéglátás keretében történő étel- és helyben készült, nem alkoholos italfogyasztásra, az internethasználattal kapcsolatos szolgáltatásokra, valamint továbbra is ide tartoznak a – a friss tejen kívüli – tej és tejtermékek.
Fontos megjegyezni, hogy nem tartozik a kedvezményes kategóriába a munkahelyi, üzemi, hivatali és oktatási intézményi éttermekben, büfékben történő étkeztetés valamint a közétkeztetés, mivel azok más SZJ besorolás alá tartoznak.
A kedvezményes áfakulcs alá tartozó baromfihúsok köre az évközi módosításhoz képest kibővült a teljes VTSZ 0207 csoportra, így 2017-től az egyes baromfifélék húsa mellett kedvezményesen adózik azok emberi fogyasztásra alkalmas belsősége és vágási mellékterméke is.
2017. január 1-től átmeneti rendelkezés ad eligazítást az internet-hozzáféréssel kapcsolatos szolgáltatásokra vonatkozó alacsonyabb adómérték alkalmazához, ugyanis az időszaki elszámolású, ilyen jellegű ügyletek esetében az új kedvezményes adókulcsot csak a 2016. december 31-ét követően kezdődő elszámolási időszakok esetében, valamint azon esetekben kell alkalmazni, amikor a fizetés esedékessége, valamint a számla vagy a nyugta kibocsátásának időpontja 2016. december 31-ét követő időpontra esik.
2017. január 1-től már a 100 ezer forintot elérő vagy meghaladó áfatartalmú számlákon is fel kell tüntetni a belföldi adóalany vevő adószámának - csoportos adóalany esetén csoportazonosító számának – első nyolc számjegyét. Ez az értékhatár korábban egymillió forint volt.
2017.01.31
Forrás: RSM Hungary
Mi mennyi 2017-ben?
A Tolna Megyei Kormányhivatal honlapján található összefoglaló a 2017-ben életbe lépő TB, munkaügyi és járulékváltozásokról.
Készítette: Tolna Megyei Kormányhivatal Társadalombiztosítási és Foglalkozatási Főosztály
2017.01.06
Forrás: kormanyhivatal.hu
Adózás 2017: egyszerűbben, kevesebbet
Kedden elfogadta az Országgyűlés az őszi adócsomagot, így teljes bizonyossággal leírható, miként adózunk jövőre. Az Adó Online a több mint 400 oldalnyi elfogadott adóváltozás fontos elemeit tematikusan, adónemenként mutatja be. A járulékcsökkentés és a 9 százalékos társasági adó terve még nem került a képviselők elé, de hamarosan ott lesz.
A képviselők 131 - kormánypárti, és egy független - igen szavazattal, 38 nem ellenében, 25 - jobbikos és egy LMP-s - tartózkodás mellett elfogadták a kormány őszi adócsomagját, így a képviselők két vaskos salátatörvénnyel módosították idén az adórendszert. A tavaszi adócsomag 204 oldalas volt, amelyhez a Törvényalkotási bizottság 97 oldalas összegző módosító indítványt nyújtott be. Az őszi adócsomag terjedelme 203 oldal, a hozzá benyújtott összegző módosítás pedig 74 oldalas. Az adóváltozásoknak ezzel azonban nincs vége: a miniszterelnök által bejelentett egységes, 9 százalékos társaságiadó-kulcs és az ígért járulékcsökkentés még nem szerepel a jogszabályokban; az Országgyűlés november végéig még ezekről is döntést hoz.
2016.11.22.
Forrás: ado.hu
Csak 2017. január 1-jétől lesz kötelező az online pénztárgép használata
A Magyar Közlöny 2016. szeptember 27-ei számában megjelent a pénztárgépes rendelet módosítása, mely szerint valamennyi pénztárgép használatára újonnan kötelezettnek január 1-jétől kell online pénztárgépet üzemeltetnie.
Tehát az alábbi tevékenységet folytató adóalanyok termékértékesítésükről, illetve szolgáltatásnyújtásukról 2017. január 1-jétől nyugtát kizárólag online pénztárgéppel bocsáthatnak ki.
• 45.20 szerinti gépjárműjavítási, -karbantartási tevékenység
• 45.32 szerinti gépjárműalkatrész kiskereskedelmi tevékenység
• 45.40 szerinti motorkerékpár, -alkatrész kiskereskedelmi, javítási, karbantartási tevékenység
• 49.32 szerinti taxis személyszállítási tevékenység
• 66.12 szerinti értékpapír-, árutőzsdei ügynöki tevékenységből kizárólag a pénzváltási tevékenység
• 86.10 szerinti fekvőbeteg-ellátási tevékenységből kizárólag a plasztikai sebészeti tevékenység
• 93.13 szerinti testedzési szolgáltatási tevékenység
• 93.29 szerinti máshova nem sorolt egyéb szórakoztatási, szabadidős tevékenységből a kizárólag tánctermi, diszkó működtetési tevékenység
• 96.01 szerinti textil, szőrme mosási, tisztítási tevékenységből kizárólag mindenfajta ruházat (beleértve a szőrmét) és textil géppel, kézzel mosási és vegytisztítási, vasalási tevékenység
• 96.04 szerinti fizikai közérzetet javító szolgáltatási tevékenység (pl. szaunák, szoláriumok, masszázsszalonok)
2017. január 1-jét követően kizárólag az új műszaki követelményeknek megfelelő (átszemélyesítésre is alkalmas) pénztárgép helyezhető üzembe.
Ahhoz, hogy a korábban engedélyezett pénztárgépek megfeleljenek az új műszaki követelményeknek, a forgalmazónak szoftverfrissítést kell a pénztárgépeken végrehajtania. Az ehhez szükséges forgalmazási engedély módosítás iránti kérelmet 2017. április 30-ig kell benyújtani az engedélyező hatósághoz.
Nemzeti Adó- és Vámhivatal
...mi a hasznos alapterület, hány százalék az áfa?
Nemcsak a laikusoknak okoz gondot az ingatlan áfakulcsát befolyásoló hasznos alapterület meghatározásra, hanem az adószakértők is sokat vitatkoztak az értelmezésen. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal közleménye segíthet az eligazodásban.
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: áfatörvény) 259. §-a – 2016. június 16-ai hatállyal – az összes hasznos alapterület fogalmával egészült ki, megerősítve ezzel az egyes új lakóingatlanokra alkalmazandó kedvezményes adómérték 2016. január 1-jei bevezetésétől irányadó álláspontot. Az említett jogszabályhely 13/A. pontja az összes hasznos alapterület meghatározásakor az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) kormányrendeletben (a továbbiakban: OTÉK) foglalt összes hasznos alapterület fogalmat veszi alapul.
Az összes hasznos alapterület definíciójának áfatörvénybeli meghatározására az egyes új lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó, 2016. január 1-jétől hatályos kedvezményes, 5 százalékos adómérték alkalmazásának egyértelművé tétele érdekében került sor [áfatörvény 3. számú melléklet I. rész 50–51. pontjai].
A kedvezményes adómérték hatálya alá tartozik az áfatörvény 86. § (1) bekezdés j) pont ja) vagy jb) alpontja alá tartozó (vagyis az áfatörvény értelmében „újnak” minősülő):
- olyan többlakásos lakóingatlanban kialakítandó vagy kialakított lakás értékesítése, amely lakás összes hasznos alapterülete nem haladja meg a 150 négyzetmétert, illetve
- olyan egylakásos lakóingatlan értékesítése, amely lakóingatlan összes hasznos alapterülete nem haladja meg a 300 négyzetmétert.
Az áfatörvény 259. § 12. pontja értelmében lakóingatlannak minősül a lakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan. Nem minősül lakóingatlannak a lakás rendeltetésszerű használatához nem szükséges helyiség még akkor sem, ha az a lakóépülettel egybeépült, így különösen: a garázs, a műhely, az üzlet, a gazdasági épület − írja a NAV közleménye.
Az áfatörvény hivatkozott 86. § (1) bekezdés j) pont ja) és jb) alpontja alá azok a lakások/lakóingatlanok tartoznak, amelyek első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg, vagy az első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de a használatbavétel és az értékesítés között még nem telt el két év („új” lakások/lakóingatlanok).
A fentiekből következik tehát, hogy a kedvezményes adókulcs alkalmazhatóságának jogszabályban előírt egyik feltétele, hogy az értékesítésre kerülő, új lakóingatlan megfeleljen az összes hasznos alapterületre vonatkozó feltételnek. Amennyiben e feltétel nem teljesül, az új lakóingatlan értékesítése az általános adómértékkel (27 százalék) adózik.
Tovább a teljes cikkhez: adozona.hu
Figyelem, így változtak a lakásáfa szabályai július közepén!
Az áfatörvény július közepétől hatályos módosítására hívja fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhatóság legfrissebb tájékoztatójában.
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (áfatörvény) egyes ingatlanokkal kapcsolatos ügyleteket érintő, 2016. július 16-ától hatályos módosítása az építésügyi jogszabályok változásán alapul.
Az építésügyi jogszabályok 2016. január 1-jétől bevezették az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység jogintézményét. Az egyszerű bejelentés bevezetésével lényegében a legfeljebb 300 négyzetméter összes hasznos alapterületű új lakóépület építése esetén megszűnt az építési engedélyezési eljárás, csupán bejelentési kötelezettséget ír elő a jogszabály.
A bejelentést követő 15 nap elteltével az építési tevékenység megkezdhető. Az egyszerű bejelentés alapján megkezdett épületet a bejelentéstől számított tíz éven belül fel kell építeni, és az illetékes hatóságtól a felépítés megtörténtét tanúsító hatósági bizonyítványt kell kérni.
Az áfatörvény ezen szabályozással összefüggő módosításának eredményeként az egyszerű bejelentéshez kötött ügyleteket az építési engedélyhez kötöttekkel azonos elvek szerint kell megítélni.
Tovább a teljes cikkhez: adozona.hu
Tovább a NAV tájékoztatóhoz: nav.gov.hu
Kínos meglepetést kaphatnak a lakást eladók
Utólag derülhet ki több esetben, hogy 5 helyett 27 százalékos áfát kell fizetni - hívják fel a figyelmet.
Akinél az alapterület túllépése miatt megállapítja az adóhatóság, hogy a lakásértékesítését 5 helyett 27 százalékos áfa terhelte, nem csak az áfakülönbözetet kell utólag kifizetnie, hanem a bírságot is. Akinél az alapterület túllépése miatt megállapítja az adóhatóság, hogy a lakásértékesítését 5 helyett 27 százalékos áfa terhelte, nem csak az áfakülönbözetet kell utólag kifizetnie, hanem a bírságot is.
Fehér Tamás, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda vezető ügyvédje szerint az építők az áfatörvény lakóingatlan-fogalmából indulhattak ki, ami viszonylag tág lehetőséget biztosított a feltételeknek megfelelő lakóingatlanok kialakítására, hiszen abba nem tartozik bele sem a garázs, sem a műhely, így okkal gondolhatták az adózók, hogy például a pince sem. Egy évközi törvénymódosítás azonban egyértelműsítette, hogy az "összes hasznos alapterület" fogalmát az OTÉK értelmező rendelkezései alapján kell megítélni, amely következtében a pince és a beépített tetőtér területe is egyértelműen bekerült az ingatlan hasznos alapterületébe, feltéve, ha azok belmagassága eléri az 1,90 métert.
Ehhez képest is meglepő lehet viszont a Nemzetgazdasági Minisztérium nemrég kiadott állásfoglalása, amely szerint az "épületszerkezettel közrefogott tér" fogalmába és ezáltal az összes hasznos alapterület körébe az erkély és a terasz is beletartozik – függetlenül attól, hogy ezen épületrészeknél a belmagasság nem is kimondottan értelmezhető. Ez, függően természetesen az építendő lakás szerkezetétől, jelentősen leszűkítette az 5 százalékos áfamérték igénybe vételi lehetőségét.
Tovább a teljes cikkhez: vg.hu
Javítható a már közzétett beszámoló? Bizonyos esetben van rá lehetőség…
A 2016 januárjától érvényes új szabály enyhített a már közzétett beszámolók javítására vonatkozó korábbi, szigorú előírásokon. Egy 2009. évben kiadott rendelet előírásai szerint a már közzétett beszámolót a céginformációs szolgálat honlapjáról nem lehetett eltávolítani, illetve nem lehetett egy adott beszámolót ismételten benyújtani.
A jogszabály változása enyhít a 11/2009 (IV. 28.) IRM-MeHVM-PM együttes rendelet szigorú megkötésen. Lehetővé teszi, hogy amennyiben nem a legfőbb szerv által elfogadott beszámoló (hanem pl. számítástechnikai hiba miatt csak a beszámoló fedőlapja, vagy a még elfogadásra nem került előzetes beszámoló) került valamilyen okból benyújtásra és közzétételre, akkor a beszámoló benyújtásától számított egy éven belül egy alkalommal lehetőség van a beszámoló módosítására. A cég erről szóló nyilatkozata alapján a céginformációs szolgálat a beszámolót passzív státuszba helyezi és a helyes, a legfelső szerv által jóváhagyott beszámolót utólagosan közzéteszi.
2016.08.01
Tovább a teljes cikkhez: rsm.hu
Evások figyelem! Év végével lehet kijelentkezni,
- de aki akar, ilyenkor léphet be az EVA alá.
Azok a 2015. évben az eva hatálya alá tartozó adózók, akik a 2016. adóévben adókötelezettségeiket nem az eva alanyra vonatkozó rendelkezések szerint kívánják teljesíteni, ezen irányú bejelentésüket 2015. december 1-je és 21-e között szintén a 15T103 számú, illetve a 15T203 számú adatbejelentő lapon tehetik meg. Ugyanezen időszakban lehet belépni is az EVA hatálya alá.
2015.11.11
Tovább a teljes tájékoztatóhoz: onadozo.hu
Változás a folyamatosan teljesített, időszakosan elszámolt ügyletek számlázásában!
Változik az ÁFA tv 58 § szerinti, folyamatos teljesítés időszakonkénti elszámolásáról kiállított számlák teljesítési dátuma 2016.01.01. naptól.
Az új szabályozás lényege, hogy az időszaki elszámolású ügyleteknél a korábbi fizetési határidőtől eltérően főszabály szerint a teljesítési időpont az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napja. A főszabályt azonban az esetek elenyésző részében kell majd alkalmazni. Előrefizetés esetén ugyanis, ha a számlakibocsátás is megelőzi az időszak végét, a teljesítési időpont a számla kibocsátásának napja; utólagos fizetés esetén pedig a fizetés esedékessége, de legkésőbb az időszak végét követő 60. nap lesz a teljesítési időpont” – foglalta össze Csizmadia Heléna.
Gyakorlatban tehát ez az jelenti, hogy leggyakrabban az alábbi három eset fordulhat elő a számlázásnál:
- Előre számlázás esetén (a számlakibocsátás és a fizetési határidő is megelőzi az időszak utolsó napját), az áfa fizetési kötelezettség a számla kibocsátásakor keletkezik: lényegében előrébb kerül a 2015-ös szabályokhoz képest.
- Kevesebb, mint hatvan napos fizetési határidővel történő számlázás esetén (az időszak utolsó napjához viszonyítva) az áfa fizetési kötelezettség a fizetési határidő napja lesz, ami lényegében megegyezik a 2015-ös szabályokkal.
- hatvan napos vagy több mint hatvan napos fizetési határidővel történő számlázás esetén (az időszak utolsó napjához viszonyítva) az áfa fizetési kötelezettség az időszakot követő hatvanadik napon lesz, az áfa fizetési kötelezettség ebben az esetben is hamarabb lesz, mint a 2015-ös szabályok szerint.
Az új szabályok így a vállalkozások likviditási helyzetére is hatással lehetnek, mert az áfafizetési kötelezettség hamarabb keletkezik.
2015.11.05
Komoly büntetést kockáztat az, aki nem figyel az új szabályokra
2016. január 1-ei hatálybalépéssel egy jogszabály-módosítás újabb funkcióval bővíti azoknak a követelményeknek a listáját, amelyeknek feltétlenül meg kell felelniük az adózók által alkalmazott számlázóprogramoknak. A határidőhöz közeledve a szabályozás legfontosabb elemeit foglaljuk össze az RSM-DTM szakértőinek segítségével.
Az új jogszabályi rendelkezések alapján 2016. január 1-től biztosítani kell, hogy az adóhatóság egy önálló, de a számlázóprogramba integrált funkció által standardizált módon bármikor hozzájusson a kibocsátott számlák (ideértve a módosító és az érvénytelenítő számlákat is) adataihoz. A rendelet alapján minden számlázóprogramnak egy, az „adóhatósági ellenőrzési adatszolgáltatás” elnevezésű funkcióval kell rendelkeznie, amelynek elindításával adatexport végezhető – a kezdő és záró dátum megadásával meghatározható időszakban kibocsátott, illetve – a kezdő és a záró számlasorszám megadásával meghatározható sorszámtartományba tartozó számlákra.
A teljes cikk itt található: Piac és Profit
Változik a számviteli törvény 2016 január 1-től!
Jelentős változásokat hoznak a magyar számviteli szabályozásban a 2016. január 1-jén hatályba lépő , módosított rendelkezések. A változások célja a 2013/34/EU irányelv átültetése, így számos, az IFRS-ben (Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok) már alkalmazott szabállyal találkozunk a magyar számvitelben is. A Mazars, nemzetközi könyvvizsgáló társaság részletesen vázolja a változásokat, amelyeket jelen cikkünkben ismertetünk.
Az Országgyűlés 2015. június 23-án elfogadta a T/4852. számú, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot. A módosítás célja az éves pénzügyi kimutatások és az egyéb beszámolók egész unióra kiterjedő összehasonlíthatóságának és a beszámolók megbízhatóságával kapcsolatos bizalom fokozott mértékű, következetes és konkrét adatközlés révén történő növelésének elősegítése. Fontos emellett a kisebb méretű cégek adminisztratív terheinek csökkentése. A lényegesebb változások itt megtekinthetők.
Forrás: Adózóna
EKAER a március 1-jétől hatályos jogszabályok alapján
Az EKAER rendszerben, a www.ekaer.nav.gov.hu oldalon keresztül lehetőség van a regisztrációra, majd azt követően a bejelentések megtételére. Fontos tudni, hogy 2015. január 1-jével már megkezdődtek a fuvarozásokhoz kapcsolódó ellenőrzések is, azonban csak 2015. március 1-től bírságol az adóhatóság. A kockázatos termékek esetében 2015. március 11-étől kötelező a kockázati biztosíték nyújtása.
Mit is jelent? Mi a lényege?
A teljes nevén Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKAER) segítségével minden itthon szállított terméket nyomon követ majd az adóhatóság. Célja, hogy Magyarországon ne kerülhessen forgalomba olyan áru, amely előzetesen nem volt bejelentve a NAV felé. A rendszer bevezetése a gazdaság kifehérítését szolgáló rendelkezések között kiemelt szerepet tölt be.
A rendszer
- az EU nió más tagállamából Magyarországra irányuló termékbeszerzéssel vagy egyéb célú behozatallal,
- Magyarországról az Eu-ba irányuló termékértékesítéssel vagy egyéb célú kivitellel, illetve
- a Magyarországon belül a nem végfelhasználó részére történő első adóköteles termékértékesítéssel összefüggésben megvalósuló, a termék közúti fuvarozásával összefüggő adókötelezettségek teljesítésének ellenőrzését szolgálja.
Ennek érdekében elektronikus úton az állami adó- és vámhatóság felé bejelentést kell tenni az érintetteknek.
Forrás: rsmdtm.hu
2015.03.10.
OBH: Nem kell társasági szerződést módosítani a bt.-knek
A parlament ez év elején úgy módosította a Polgári törvénykönyv (Ptk.) hatálybalépéséről szóló törvényt, hogy a közkereseti-, valamint a betéti társaságoknak nem kell csak azért módosítaniuk társasági szerződésüket, hogy az a Ptk.-ra hivatkozást tartalmazza, illetve, hogy módosítsák a vezető tisztségviselő elnevezését - hívja fel az Országos Bírósági Hivatal (OBH) az érintettek figyelmét, a csütörtökön az MTI-hez eljuttatott közleményében.
Az új Ptk. tartalmazza a gazdasági társaságokra vonatkozó szabályokat is, így megszűnt - hatályát vesztette - a társasági törvény (Gt.). A Ptk.-t hatályba léptető törvény előírta, hogy a gazdasági társaság köteles a Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködéséről dönteni, és az erről szóló határozatot a cégbírósághoz benyújtani.
Minderre határidőt is megszabott a törvény: közkereseti és betéti társaság esetén 2015. március 15-étől, korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság és egyesülés esetén pedig 2016. március 15-étől a létesítő okirat nem tartalmazhat a Ptk. rendelkezéseivel összhangban nem álló rendelkezést.
A létesítő okiratot a Ptk.-val összefüggésben nem kell módosítani, ha arra csak azért volna szükség, mert a létesítő okirat - általános hivatkozásként - a Gt. rendelkezéseire utal. Közkereseti- és betéti társaság esetében nincs szükség továbbá a létesítő okirat módosítására kizárólag annak érdekében sem, hogy a létesítő okirat a társaság vezető tisztségviselőjét ügyvezetőként nevesítse. Ha azonban a létesítő okirat egyéb okból módosul, a társaság köteles ezeket is átvezetni azon.
Mint az OBH közleménye is tartalmazza: kizárólag azoknak a közkereseti és betéti társaságoknak kell 2015. március 15-ig társasági szerződésüket a Ptk. szabályainak megfeleltetni és az ennek bejegyzésére vonatkozó kérelmet 2015. április 14-ig a cégbírósághoz benyújtani, amelyek létesítő okirata a jogszabály - eltérést nem engedő - rendelkezéseibe ütközik. A másik kötelező módosítási ok az, amikor a társasági szerződésüket bármilyen okból - székhelyváltozás, tagváltozás stb. - módosítják.
Lényegében ugyanezek a szabályok vonatkoznak a szövetkezetekre is.
Végül az OBH arra is felhívja a figyelmet, hogy a Ptk. hatályba léptetéséről szóló törvény nem fenyegeti bírsággal azokat a cégeket, amelyek késedelmesen teljesítik a módosítási kötelezettségüket. Az ezt előíró rendelkezést az Országgyűlés hatályon kívül helyezte.
Forrás: valasz.hu
2015.03.10.
Ön is lehet EKAER használatára kötelezett 2015.01.01 naptól !
2015. január 1-jétől egyáltalán nem lehet áfa-szempontból fontos árut mozgatni a NAV tudta nélkül, mert bevezetik az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszert, röviden EKAER-t. Annak ellenére, hogy a jogalkotók nagyon kevés időt hagytak a felkészülésre, a bejelentés elmulasztása komoly bírsággal járhat. A növekvő adminisztrációs teher mellett azonban pénzügyi többletteherrel is szembesülni fognak az érintett vállalkozások. Bizonyos termékkörben ugyanis előző kéthavi nettó forgalom 15%-át kitevő biztosítékot is kell adniuk a cégeknek, amely nagyobb, mint a egyhavi fizetendő áfa összege.
Mit érint, kit érint a bejelentés (tevékenységi körök, termékek)?
Az útdíjköteles (3,5 tonna össztömegnél nagyobb) gépjárművel végzett közúti fuvarozással járó tevékenységgel (termékbeszerzés, egyéb célú behozatal, termékértékesítés, egyéb célú kivitel, belföldi termékértékesítés) összefüggésben bejelentési kötelezettség terheli az adózót (ez fuvarozástól függően lehet a címzett, vagy a feladó) az EKAER szám megállapítása céljából. Kockázatos áruk esetében a bejelentésre speciális szabály érvényesül (4. pont).
A bejelentést első alkalommal a 2015. január 1-jén és azt követően megkezdett fuvarozások tekintetében kell teljesíteni. A fuvarozás megkezdésén a gépjárműre történő felrakodást kell érteni.
Az, hogy a bejelentést az EKAER rendszerben kinek kell megtenni, a körülményektől függ. A bejelentést a címzettnek kell megtenni abban az esetben, ha az Európai Unió valamely tagállamából hoznak be árut Magyarországra. Ha Magyarországról az Európai Unió egy másik tagállamába visznek ki árut, vagy belföldi fuvarozás történik, akkor az áru feladója kötelezett a bejelentés megtételére.
A bejelentésre kötelezett (törvényes képviselő, állandó meghatalmazott) ügyfélkapun keresztül bejelenti, hogy mely személyek férhetnek hozzá az e célra kialakítandó webes felülethez, akik az EKAER elektronikus felületen igényelt felhasználónév és jelszó megadásával teljesíthetik a bejelentéseket. Az elektronikus bejelentések megtételére jogosult személy nem kizárólag az Art. szerinti, adóügyekben eljárni jogosult képviselő lehet, hanem bármely természetes személy, aki kizárólag a bejelentő felülethez fér hozzá, azon bejelentést teljesít. Célszerű a felrakodással ténylegesen összefüggésbe kerülő személyeknek adni a hozzáférést a rendszerhez.
Részletes tájékoztató az alábbi linken:
http://blog.rsmdtm.hu/2014/12/januar-1-tol-akar-on-is-ekaer-kotelezett-lehet/
http://www.rsmdtm.hu/ekaer-gyakorlati-szemmel
http://ado.hu/rovatok/ado/ekaer-az-afat-meghalado-biztositek-is-jon
Az EKAER web oldala:
Mindezidáig még nem került kihirdetésre két kapcsolódó NGM rendelet. Az egyik az EKAER szám megállapításnak rendjét, az EKAER elektronikus felületén történő bejelentéssel, változásbejelentéssel, a kockázati biztosíték mértékének folyamatos meghatározásával kapcsolatos szabályokat rendezné, míg a másik az ún. kockázatos termékek és kockázatos élelmiszerek körét határozná meg.
2014.12.10
